2015. június 20., szombat

Tradicionális Hamvas Béla tanulmányok (1.rész)


तत् त्वं असि


Hamvas Béla úgy gondolja, hogy a hindu hagyomány szerint a lét romlása az értelem elhomályosodásával indult el (HB-SS III.. 151.o.). A Kali-yuga i.e. 3102-ben [1.], február 8-án kezdődött írja a Bhagavad-Gíta komentárjában Abhay Csaravaravindam Bhaktivédanta Szvámi Prabhupáda, a nemzetközi Krisna-tudatú mozgalom megalapítója (ACBSP-BHG 438.oldal.). Ez az időpont a Mahábhárata nagy mítikus eposzához, azon belül a kuruksétrai csatához köthető. Részletesebben kifejtve, az eposzon belül szvsz, ha a legpontosabban akarjuk meghatározni a romlás kezdeti időpontját, akkor az Yudhisthira csakravartin (világkirály) hazugságával vette kezdetét, ebben a mítikus korszakban legalább is az eposz szerint a királyok még nem nagyon hazudozhattak, mivel az katasztrófális karmikus következménnyel járt, vagy ha fátumszerű volt minden akkor feltehető, hogy az idők félreérthetetlen jeleit is jelentette. Valójában a mítikus király hazugsága annak a szimbolikája, hogy még a legigazabb ember is, - mint amilyen Yudhisthira volt - a jelenlegi legsötétebb világkorszakban az igazsághoz való hűségét is feladni kényszerül. Tehát, a hindu hagyomány ezen nézőpont szerint, a lét romlásának okát a hazugságban látta, vagyis másként fogalmazva, olyan világkorszakról szól az ind krónika, ahol a beavatással ellentétes tendencia, kiindulópont jelenik meg, erről Hamvas is értekezik, ti. hogy magát a romlás forrását célszerű megtalálni, és csak részleges eredményhez vezet, ha valaki a görög hagyomány szerinti elvet, az egészséget igyekszik helyreállítani, vagy a héber hagyomány szerinti elvet követve a bűntől igyekszik megtisztulni. Jézus Krisztusról azt álítja Hamvas: "Ilyen lény, - főként ilyen egyszerűen és nyíltan  - csak az abszolút tiszta lét inkarnációja lehet." (HB-SS III. 157.o.) Visszatérve a hindu tradíciónak valóban az egyik neuralgikus pontja a tudatosság és a tudat és annak a megtisztítása, hiszen a yóga sem más, mint a citta-vritti-nirodhah, a tudat örvénylésének, az assziciáció-láncok feletti uralom és azok kioltása, ellenben a tudatosság helyreálítása már a bukás utáni állapot és annak következményeinek felszámolására irányul, így helytálló ha azt állítjuk az értelem ,a tudat elhomályosodása, a létromlás egyik fő szimptómája és nem előzmény-oka. A yóga-tradíció szigorú szabályai (yama-niyama) teljeskörű szabályok, így aki noha nem hazudik, nem téveszt meg másokat, de nem gyakorolja az ahimszát, bizonyára képtelenné válik a cél elérésére. Úgy látom a yóga-tradíció neuralgikus pontja vagy döntő győzelemhez vezető szakasza, ami Sákjamuni Buddha megvilágosodásában is a legjellemzőbb praktika, a pratyáhára (érzékek visszavonása). Az ennek megfelelő mahávákya (nagy mondás/ige) pedig a "néti, néti", aminek jelentése: "sem nem az, sem nem ez". A prakriti (természet) első állapotára vonatkozó mahávakya, ami a tudat-természet első megnyilvánulatlan avyakta állapotára utal, az ősanyag, a prima matéria, a megnyilvánulatlan potencialitás, a minden lehetőséget önmagában hordozó mag analógiája a Chandogya-upanisadban található leghíresebb mahávákya a "Tat tvam aszi"  - "ez vagy te is Svétakétu"[2.] . A Tat tvam aszi Sankara védánta-irányzatának is a középponti gondolata, e köré épül föl az advaita védánta. Hamvas azt írja a számkhya is megkülönböztette a "férf"i-szellemet (purusa) és a "női"-természetet (prakriti), a számkhya két fő princípiumáról így vélekedett, bár az is tény, ha a Chandogya-upanisad vonatkozó részét tanulmányozzuk, ott kifejezetten csak egyetlen princípiumot találunk a női-természetet (prakriti) és annak első megnyilvánulatlan állapotát (avyakta) és az ezzel való önazonosságunk tanát - "ez vagy te is" - ebből a láthatatlanból lettél te is Svétakétu, "te is az vagy" - nos ez az atman. A purusa mint princípium már egyértelműen a személyes Isten/istenség felé mutat mint antropomorfizált, személyes főisten, Isten előképe.(SS III. 245.o.)




──────────
[1.] Egy kalpa Brahmá egy napja, ami ezer Catur-yugából áll. Négy yuga képez egy Catur-yugát:
- Satya-yuga 1 728 000 évig tart
- Tretá-yuga 1 296 000 évig tart
- Dvápara-yuga 864 000 évig tart
- Kali-yuga 432 000 évig tart
(A Kali-yuga kezdetéről való különböző és eltérő számításokat és történelmi alapú vonatkozásait vö. a kapcsolódó oldalaknál: A Mahábhárata c. Kagylókürt írásban megtalálható)
[2.] Om, tat, sat - Utalás a legfölsőbbre - az örökévaló. A bráhmanák a védikus himnuszok zengése közben, az áldozások alatt ejtik ki e szavakat (a Legfelsőbb megörvendeztetése végett) (ACBSP-BHG 779.o.)
megjegyzem ezek közül az OM, mint AUM vonatkozik a négy hangra, amiből a legfelsőbb hang a sabda-brahman , a TAT utalás az ősanyaggal való azonosság-tudatra, a SZAT pedig tiszta és igaz, ez vonatkozhat
a SZAT CSIT ÁNANDA-ra is, a tiszta tudat, tökéletes boldogság.

Rövidítések:
(ACBSP-BHG) - Abhay Caravaravindam Bhaktivedanta Swami Prabhupada: Az eredeti Bhagavad-gítá
(HB-SS III) - Hamvas Béla: Scientia Sacra III.

Kapcsolódó oldalak:
A Mahábhárata Kagylókürt
Kalpa (eon) WikipédiA
Upanisadok WikipédiA
Tradicionalista iskola WikipédiA

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése