2013. november 26., kedd

Gondolatnapló - Horthy-vonulástól az utolsó ítéletig

Odüszeusz és a szirének

Gyerekkorom és életem első szakasza talán felhőtlenül boldog volt. Ez a Szép Ernő vers pontosan leírja  azt, hogyan ébredtem öntudatra valahol Erzsébetvárosban a (Maja)kovszkij utca sarkán, ez volt az öntudat születése  a születésem után 4-5 évvel, ez volt a pillanat amikor kipörögtem a fényre a Hádész birodalmából és leverték a bilincseimet is egy kis vakációra. Mert majd később a nem létező idő elteltével az út árnyékos sötét és sűrű erdejébe értem, életutam felén. Tettek és sorsok kaleidoszkóp kavalkádjain kellett helytállnom. Hajótöröttek voltak társaim három hónapon át, Odüsszeusz Laertész fia, s hogy a mai nap bukás, remény vagy halál még nem döntötték el a párkák, van még néhány kártyalap, egy-két rejtett jelképes fel nem robbant pokolgép és még nem terítettem ki mindent, de a mai napon megsebesültem. Nem akarok hőseposzt írni magamról, mert engem nem a vörös fenevad, nem a barna fenevad hanem, amiről még Deutsch Tamás sem beszélhet, a mostani kék diktatúra sebzett meg. Indigó gyerekekről álmodtam, és ismét el kell hagynom szeretett hazámat, Ithakát. Szerettem volna elkerülni azt, hogy megint egy megvető pillantást vessek a tévé felé. A vámpírdoboz, ami lemeríti a karjaimat, ami gyengévé és sebezhetővé és őszhajú elmebeteggé tesz, ami békát beszél a hasamba, és szitanyomatot csinál az agyamról. Én vagyok a röntgenkép, és te vagy a látlelet. Beszélgessünk. A te kommunikációd a csaholás, én nem nézek le senkit, de nem vagyok része a gépezetnek. Fel kell nőni vagy alá kell szállni a mélységbe, ahol az álom és vers határán az örök és sötét tenger van, aminek ura és istene, Hádész. Aztán merenghetek azon is, hogy Őz Zsolt valójában Orfeusz volt. Elporladunk ez a bhavacsakra, ebből vagy te is Svetaketu. Eljött a második üstökös is. Nem akartam hőseposzt írni, sem Horthy-epigon lenni. A pápua úgy forgott a Feneketlen- tónál, mint a falevél a híres Gyóni Géza versben és közben jöttek az antiszemiták, rendezett sorokban, érintőlegesen. Elmegyek ide hugyozni, mondta egy tiroli halántékevő nyugalmával. Hát persze, ez a legjobb hely, egy újabb büntetéshez, jobbra is rendőr, meg balra is, amott a fehér ló de itt a kockázat. Csillag Ádám kegyes volt, állítólag olvastam, mert nem vette fel a rendezvényen, amikor a ló legyárt egy citromot, és mégis rátámadt valaki. Fel van írva, hogy parmalat tejet vegyél Roli. Egy történelmi vita keretében kifejtem, hogy a szabadkőművesek 1989-ben Magyarországon betiltották a Kommunista párt működését. Azóta Thürmer el van lehetetlenítve bármekkora kampányba is kezd, alul marad a küzdelemben. Az idő pedig telik és elveszik minden érték, és kincs, minden bálvány és minden erő ami ezt a világban létrehozta, az utolsó szakrális proletár államot. Molnár F. Árpád szerint a magyar-náci világnézet egyszerű, vannak a felsőbbrendű emberek, ezenkívül pedig vannak a zsidók, cigányok, a kommunisták és a homoszexuálisok és drogosok tömegei, akik nem felsőbbrendű emberek. A kaszt volt előbb vagy a kaszinótojás? Rendkívüli intellingenciám van, pattant fel az ügyész a fejfogás örök baziliszkusz gesztusából és figyelmeztette a bírót, hogy én megtévesztem és ezért a felfüggesztett büntetésemet hamis tanúzásért le kell majd ülnöm. Csupa nyomasztó lidérc, és ebből sem lesz hőseposz, Ha ismeretlen számról hívnak akkor az általában a rendőrség, ha valami hivatalos levél érkezik, akkor a be nem fizetett súlyadó és biztosítás és a "nem az én autóm" miatt megint végrehajtással fenyegetnek vagy a NAV szeretné a 400 ezer forintját a munkanélkülitől, vagy csak egy újabb bírósági ügy. Örülök a helyzetnek, mert nem tehettem másként, nem akarok együtt élni semmiféle lelkiismeretlenséggel most már egy pillanatig sem, kerülni akarom, mindezt, mint kutya a hányását. Az élet persze nem erről szól. A nácik mennyországa, a liberálisok mennyországa. Igen, volt egy Egon nevű nagybátyám is, 1 napot élt. Egyébként Barangó a legjobb a kisprózában. Minden háztartásban legyen egy a Gurú Grant Száhibból. Hogyan fogok eljutni Pandzsábba, miközben nemsokára körözni fog a magyar rendőrség? Amikor én korán kelek, az egy dolgot jelent, tárgyalásra kell mennem. Ehhez még csak augur sem kell. Ülök a villamoson és nézem a galambmennyországot. Valaki piskótákkal szórta tele és süteménymorzsákkal is eteti a galambokat. Aztán megjön a főköcsög, egy vetési varjú és végvári vitézként csap ide-oda a csőrével. Oszlató ék a galambok között. Az emberek nagy része csodálatosnak tartja a természetet, hisz a mindenhatóban és a jó sorsban, eközben pedig nem ad hálát a BKV-nak, hogy ő nem galamb. Dr Funk Sándor addiktológust magamhoz rendelem a Nyírő Gyula barakk előtt. A doktor vérig van sértve, sérül a titulus. Este heroin-vita és késelés. Három napig aludtam és a doktornő ott ült az ágyamon. Kóma? Nem. Párkapcsolat. A valóság megváltozik. Egy horthysta átjön a kajlafülű haverjával, hogy egy liberális ellentüntetőt megzabolázzon. A rendezők fékezik, a rendőrök kivezetik. Vegyül a tömeg. A Feneketlen-tónál pápua kifejti, hogy ő a saját neméhez vonzódik, pedig nem ezt kérdeztem tőle, hanem azt, hogy merre lehetnek az ellentüntetők. Reménytelen akváriumban él, mert a lényegi életesszenciája és tudata a tó mélyén van egy hal gyomrában, ő maga pedig nem rendelkezik a megfelelő önreflexióval, hogy kritikusabban álljon hozzá önmagához. Ha az embereken nem tudsz segíteni, lökj rajtuk egyet. Katonadalokkal és bakancsokkal vonulnak, elöl a részeg Horthy-epigon. Az álújságíróval még anno a Sándor-palotánál váltottam pár szót. Kérsz egy gyomrost? - kérdeztem tőle vicces és ingerült elmebeteg hangsúllyal, majd alig győztem elnézést kérni tőle, mint egy jó csinovnyik amikor megdöbbenésemre kiderült, hogy ő nem rendőr, hanem rendőr, bocs újságíró, mivel én csak egy blogger vagyok. Egyébként akkor a Sándor-palotához nem azért mentem fel, nem az a bizonyos petíciómelléklet (csekkes-áderi eset volt), akkor teljes hadosztályok vártak rám, talán német tank is volt az egyik eldugott kis Donkanyarban. Bekészített bilincsek, és hóhérok BV-sek perdültek a májusi szélben a kockakövön és kimentek a ruszkik és bejöttek Tank You-k. Egyszóval a PM, Szabó Rebeka, Karácsony Gergely ők tüntettek azon a napon, földtörvény, kaland ilyesmi. Szép emlék, mert én eközben a Sándor-palota alatti ösvényeken kemény ámokfutóedzéseket tartottam egyfajta streetart stílusban. Fától fáig, már az OPNI-ban is így edzettem a focik előtt. Két tagbaszakadt TEK-est is kiküldtek rám, hogy kémleljék, ki van a Sándor-palota alatt. Azt a parancsot kapták, hogy nézzék már meg egy bolond rambo ugrál a fák között,  nem messze a Sándor-palotától. Hiába első a biztonság, ha a köztársaság elnöke biztonságban van, akkor mindenki szabad és boldog, a nehéz időknek vége már, a vörös és barna diktatúrák már nem szedik az áldozataikat. A Feneketlen- tó egyébként két fontos élet-epizódot is rejt, az egyik emlékem az, amikor Hackspacher barátunk a költő részegen megcsúszott az egyik stégen és éjszaka volt, kibaszott sötét. Zigler  az ünnepelt, aki ekkor volt éppen negyedévszázados mindenkit nyugalomra intett, majd a stégről a tavon fodrozódó víztükörből a feljövő buborékok koordinátáit lesve a költőt célirányosan a gallérjánál fogva kirántotta az ördögi iszapból. Majd amikor Hackspachernek mindenki adott egy ruhaneműt megjegyezte, hogy mi Kissek mitől vagyunk ilyen izmosak, amikor ő nap mint nap edzi magát. A másik eset a démonnal történt, átittuk a napot és kimentünk a madárszerű szoborhoz a Villányi út felől, mivel igen részeg volt, megkért, hogy vigyázzak az értékeire, mivel ő most aludni fog. Elég mélyen aludhatott, amikor egy dolmányos varjú fészekvalónak nézte a haját és elkezdte huzigálni a déli verőfényben, de még erre sem ébredt föl. Később elmondtam neki az esetet, és lebaszott, hogy az a varjú akár a szemét is kicsíphette volna, én viszont úgy gondoltam, hogy kizárólag a hajcsomókra volt felturbózva, meg amúgy is hason feküdt és egyértelmű volt, hogy a varjú kizárólag a hajszálakért jött, talán valami mágikus erőt sejtett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése