2011. május 17., kedd

A harcos útja - a yóga (2.rész)

Durgá 
fotó forrása: Hindu Temples facebook

Patanjali Yóga-szútráját megelőzően is léteztek már yóga-szútrák, de Patanjali volt az aki művében átfogóan rendszerezte a yóga lépcsőfokait. Lényegében tehát nem egy új yóga irányzatot képvisel, hanem összegyűjti és rendszerezi a már meglévő hagyományos yóga-rendszereket. A hinduizmusban, a buddhizmusban is nagy szerepe van a rendszerező műveknek, ezek szinte minden nagy vallásreformer és tanító számára szinte kötelező jellegűek. A hinduizmus központi irányzatai és ezen ortodox darsanák például a Mahábhárata eposz egy fejezeteként a Bhagavad-Gítaban vannak kifejtve. A Bhagavad-Gíta tulajdonképpen egy összefoglaló mű, amely a korszak legfőbb, legismertebb tanítási irányzatainak lényegi mondanivalóját foglalta össze. Maga a szanszkrit szútra szó fonalat jelent, a szútrakönyv aforizma jellegű állítások gyűjteménye. A hinduizmus szinte valamennyi iskolája megalkotta a saját szútráit. A szútra stílusban írott mű
tömör, aforisztikus, lényegretörő félmondatokból áll, ezek a mondatok vezérfonalként szolgálnak az olvasónak, gyakorlatilag vázát alkotják egy sokkal komplexebb tanításnak vagy értekezésnek.
Patanjali Yóga-szútrája i.e. 200-100 között keletkezhetett. Aforizmákból áll és 4 fő részre osztható föl:
1) Szamádhi-padha (fejezetek az elmélyülésről vagy eksztázisról)
2) Szádhana-padha (a gyakorlás útja)
3) Vibhúti-páda (fejezetek az erőkről, a sziddhikről)
4) Kaivalja-páda (fejezetek a felszabadulásról)

1.) Szamádhi-padha
Az első rész az elme fegyelmezéséből indul ki, ez a sarkalatos pontja a szamádhihoz vezető útnak. A csitta örvénylésének megfegyelmezése. A csittában tárolódnak ugyanis a tudatcsírák, létesüléselemek, szanszkárák. Csitta: alsó-elme vagy mélytudat, a jellem helye (a 4.réteg). Maga az örvénylés fájdalmas és fájdalmatlan tudatállapotokat idézhet fel.
Az örvény öt fajtája:
- a tudás, helyes megismerés (pramána)
- a téves felfogás örvényei, a valóság kifordítása, a téves megismerés (viparjaja)
- a fogalomalkotás (vikalpa)
- ábrándozás, álom (nidrá)
- emlékezet, emlékezés (smriti)
A nyolcfokú yóga rendszer törekszik arra, hogy az elmét, a tudatot fegyelmezve azt passzív állapotban rögzítse. A gondolatok örvénylését főként a gondolatok okozzák és az emlékezés kavarják fel. A lényeg a szattvikus tudatállapot megközelítése, mert ez van legközelebb a felismeréshez és a zavartalansághoz - ugyanakkor osztom azon nézeteket, hogy éppen ezért nagyon nehéz is a szattvikus tudatállapotokból a végső felszabadulás felé tenni és lépni, mert ezeket un. mennybéli tudatállapotoknak is nevezhetnénk, amelyektől éppen ezen okok miatt nehezebb elszakadni és fogva tartják a tudatot!
Patanjali megkülönböztet tudatos eksztázist (szampragyata-szamádhi-t), amely megelőzi
a tudat feletti eksztázist, az aszampragjata-szamádhit. A tudat feletti eksztázis elérhető szerinte az Ísvara iránti odaadással is (Ísvara-pranidhána).
Mint azt korábbi bejegyzésemben az éberséggel (Hamvas Béla) és a csin-mudra analógiával (Pál Dániel előadása nyomán) kapcsolatosan kifejtettem: a 4 tudatállapot jelképe, a szent OM-szótag (pránava), ennek vibrálása a jelentésén való elmélkedéshez vezet, ennek következménye, hogy kialakul a belső figyelem (pratjak-csétaná)és rögzül, a betegség, kedvetlenség, a kétségek, figyelmetlenség, lustaság, kicsapongás, a hamis látás megszűnik, az akadályok megszűnnek. Az akadályok leküzdéséhez nem utolsósorban hasznosnak ígérkezik még az egykedvűség is.
(A niskáma-karma, a tettek gyümölcseiről való lemondás is analógiája ennek a Bhagavad-Gíta alapján a karma-yóga)
Az örvénylés korlátozható még pránayámával is vagy a tudatos tárgyközpontú cselekvéssel. A tudatosság, pontosabban éberség különös jelentőséggel bír a buddhista irányzatokban, a teljesség igénye nélkül említve a légzés tudatosítása is. dr Pressing Lajos írja az éberségről:" az éberség visszanyeréséhez első feltétel az éberséget magábazáró automatizmusok és spontán asszociációk ("sors-csírák") megakasztása, kiküszöbölése (ez a yógában a csitta-vrttik leküzdése). Ennek módja a belefeledkezés megállítása, a figyelem tudatos és szándékvezérelt összpontosítása révén."
Az önfegyelmet elérjük akkor is, ha a tudat azokra a lényekre irányul, akik már legyőzték a ragaszkodást. A yóga-szútra első része tehát az alsó-elme örvényléseinek (vritti) megfékezéséről szól, nem pusztán yóga technikák által, hanem az általános ind tradícióból is merítve. A szamádhik tipológiája és elmélete is ebben a részben található, az első rész végén.

2) Szádhana-padha (a gyakorlás útja)
A klésák felszámolása érdekében a yóga három módszert alkalmaz:
- aszkézis (tapasz),
- tudásszerzést (szvádhyáya)
- az Úr iránti odaadás (Ísvara-pranidhána)
Ez a három módszer magába foglalja a cselekvés yógáját (kriya-yóga). A kriya-yóga az önvalóval (atman) való ekszatikus azonosulás, melyben a szanszkárák fokozatosan eltűnnek.
A kriya-yóga célja az eksztázis, ugyanakkor a szenvedés alapvető okainak (klésa) a gyengítése.
Öt oka van a szenvedésnek:
- (avidja) nem tudás; mulandó nem atmant örök atmannak gondolni
- (aszimtá)önösség; önzőség, éntudat
- (rága) vonzódás; tapadás a kellemeshez
- (dvésa) ellenszenv; tapadás a kellemetlenhez
- (abhini vésa) élniakarás; ragaszkodás az élethez= halálfélelem
A tudatlanság az alapja a többi oknak. Az életvágy pedig a szenvedés elsődleges oka
(trisná-létszomj a buddhizmusban is)
A szenvedés okait visszafejlesztéssel kell legyőzni. A szenvedés okainak áramlását pedig meditációval.
29.sor az Astánga-yóga lépéseinek kifejtése

1. Yama - a yógát elősegítő előírások és szabályok követése
a) nemártás (ahimszá)
-> karmikus következmény: környezetében megszűnik a gyűlölködés.
Mahátma Gandhi élete végéig következetesen követte az Astánga-yóga alapját és bizonyos vagyok benne, hogy hitt abban, hogy a béke az ahimszá gyakorlásával elérhető és kiterjeszthető az egész akkor angolok által is megoszott és vallásilag is kettészakadó Indiára is. Úgy gondolom, hogy Gandhi nem a dzsainizmusból merített, hanem Patanjali yóga-szútráinak alaptanításából.
b) ragaszkodás az igazsághoz, őszinteség (szatja)
-> Karmikus következmény: szavainak teremtő ereje lesz.
c) lopás kerülése (asztéya)
-> Karmikus következmény: minden kincs feltárul előtte.
d) nemi önmegtartóztatás (brahmacsarya)
-> Karmikus következmény: hőstettek végrehajtásához is elegendő ereje lesz.
Megint csak egy olyan sarkalatos pont, ami a ksatrya(harcos)-tradíció és a yóga szoros kapcsolatára utal. Biztos vagyok abban, hogy pontos és precíz fiziológiai megfigyelés az alapja ennek a pontnak is.
e) mentesség a vagyonhoz való ragaszkodástól (aparigraha)
-> Karmikus következmény: megérti születése célját.

Buddha a szerzetesnövendékeknek ezeket a szabályokat írta elő:
- tartózkodás az élet kioltásától
- annak elvételétől amit nem adtak
- a nemi élettől
- a hazugságtól
- a mámorító italoktól
- a meg nem engedett időben való evéstől (napi 1 étkezés)
- tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől
- koszorúk, illatszerek, kenetek használatától
- ékszerek viselésétől
- magas és széles ágytól
- arany és ezüst elfogadásától



Linkajánló:
A harcos útja - a yóga (3.rész) tartarossz.BLoG
A harcos útja - a yóga (4.rész)
tartarossz.BLoG
A harcos útja - a buddhizmus alaptanítása (5.rész) tartarossz.BLoG
Bhagavad-Gíta Magyar Elektronikus Könyvtár
Dóka Róbert yógával kapcsolatos weboldala Ez az oldal sajnos megszűnt
Tarr Dániel Hindu Könyvtára

1 megjegyzés:

  1. A "harcos útja" bejegyzések tulajdonképpen egy szemináriumi dolgozat részletei, a szemináriumi-hallgatói korreferátumom vázlata. Dóka Róbert a Modern Irodalmi tanszék előadójaként Szegeden a jógáról tartott különféle kurzusokat, így például többek között szanszkrit nyelvi szemináriumokat is a bölcsészhallgatóknak. A dolgozatom felépítése ezért tőle átvett részeket tartalmaz, ennek oka nem a plagizálás volt :D, hanem az, hogy igyekeztem az előző jógakurzus (egymásra épülő kurzusokról beszélünk) főbb mondanivalóját is előadásomban feldolgozni és összefoglalni elsősorban ismétlés okából. Ugyanakkor természetesen azért (a magyar nyelvű szakirodalom java) sem Héjjas István, vagy Schmidt József az Ind filozófiát összefoglaló műve, sem Mircea Eliade, sem maradt ki dolgozatomból (mint a vizsgálat tárgya) és számos eredeti gondolatot, elgondolást is tartalmaz az írás, akár csak a hipotézisek szintjén is. Szeretném ha ezt az írást mintegy "szútraként" is értelmezné a tisztelt olvasó, tehát írásomban igyekeztem valamennyire összefoglalni Patanjali yóga-szútráinak lényegi mondanivalóját és kisebb kitekintést is szándékom volt adni az indiai kultúra sokszínűségére és a vallási irányzatok és tanok alapvető filozófiájára.

    VálaszTörlés